Édesvízi nyálkáshal

Édesvízi nyálkáshal
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii) Csoport: Percomorpha Rend: Sügéralakúak (Perciformes) Alrend: Blennioidei Család: Nyálkáshalfélék (Blenniidae) Nem: Salaria Forsskål, 1775 Faj: S. fluviatilis
Tudományos név
Salaria fluviatilis (Asso, 1801)
Szinonimák
Blennius alpestris (Blanchard, 1866) Blennius cagnota (Valenciennes, 1836) Blennius fluviatilis (Asso, 1801) Blennius fluviatilis (Rafinesque, 1810) Blennius frater (Bloch & Schneider, 1801) Blennius inaequalis (Valenciennes, 1836) Blennius lupulus (Bonaparte, 1840) Blennius petteri (Heckel & Kner, 1858) Blennius sujefianus (Lacepède, 1800) Blennius varus misapplied name, 1814 Blennius vulgaris (Pollini, 1816) Ichthyocoris pollinii (Bonaparte, 1846) Ichthyocoris varus (Gervais, 1859) Salarias fluviatilis (Asso, 1801) Salarias varus (Risso, 1827)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Édesvízi nyálkáshal témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Édesvízi nyálkáshal témájú kategóriát.

Az édesvízi nyálkáshal (Salaria fluviatilis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a nyálkáshalfélék (Blenniidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Az édesvízi nyálkáshal elterjedési területe a Földközi-tenger medencéje. A következő országokban található meg: Albánia, Algéria, Bosznia-Hercegovina, Görögország, Horvátország, Izrael, Jordánia, Franciaország, Libanon, Marokkó, Montenegró, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szíria és Törökország.

Megjelenése

A hal testhossza 8 - 10 centiméter, legfeljebb 15 centiméter. Az édesvízi nyálkáshal bőre csupasz és nyálkás. Szeme felett rövid, elágazó bőrfonatok vannak. Alsó és felső állkapcsa erős fogsorral rendelkezik. Szemfogai nagyok és görbék. A nászruhás hím fején magas, húsos „taréj” van.

Életmódja

A hal a tavak, kanálisok és lassú folyású patakok lakója. Fenékhal, amely azonban rendkívüli mozgékonysággal fel-felúszik a felszínre. A fiatalok rendszerint csapatokba verődnek, az idősebbek magányosak. A kifejlett példányok helyhez kötöttek és védik területüket, amely lehet egy üreg vagy üres kagylóhéj. Tápláléka apró talajállatok és kishalak.

Szaporodása

Tavasztól - nyárig ívik, amikor a vízhőmérséklete elérte a 20 Celsius-fokot. Az ikrákat a lakóüreg mennyezetére rakja, ahol a hím őrzi és gondozza őket.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 8.)
• Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8